A bányászati tudományok első, nagy példányszámban megjelent műve Georgius Agricola könyve, melynek magyar vonatkozásai közismertek. A könyvnyomtatás tette lehetővé, hogy ez a szemléletében rendkívüli komplexitásra törekvő munka a saját korában is rendkívül ismertté vált, de a mai napig a legfőbb forrásunk lehet a korszak bányászatának tanulmányozásához.

A 1. vitrinben kiállított munkák azok az alapművek, amelyek a magyarországi bányászati tudományok legfőbb reprezentásai. Míg az első korszakban a latin és német nyelv használata a jellemző, addig a 18. század utolsó harmadában már megjelennek magyar nyelvű munkák is. Kiemelkedő fontosságú Born Ignác munkássága és életműve.

A bányászati tudományok gyakorlati alkalmazása látható a következő vitrinünkben, s erről leginkább a magyar bányagépesítés két jelentős reprezentásának, a két Hellnek az életműve tanúskodik. A bányagépesítés története című kiállítási részünkben láthatják a két Hell 18. században, a selmeci bányászatban bevezetett gépének makettjét, itt ebben a vitrinben az eredeti számításokat és rajzokat láthatják. A Hell család a magyar tudománytörténet kiemelkedő családja, hisz Hell Miksa világhírű csillagász volt. Mária Terézia a vitrinben látható leiratában méltatta a család érdemeit.

Harmadik vitrinünkben a hazai bányászati múzeológia néhány emlékét mutatjuk be. Mint közismert, az 1896-os milleneumi kiállításra sok hazai szakma gyűjtötte össze és mutatta be emlékeit, legjelentősebb eredményeit. A vitrinben látható kiállítási pavilon az Urikány-Zsilvölgyi Rt. gazdagságról árulkodó kiállítóhelye volt. Sajnos, a hazai bányászati emlékeket - eltérően más szakmák emlékeitől - nem tartották egybe, s nem jött létre akkor egy országos hatáskörű állandó kiállítás.

Újabb kísérlet a 20. század első harmadában indult meg a műszaki emlékek összegyűjtésére, sajnos ez az anyag ma az országhatárainkon kívül látható. Múzeumunk ilyen előzmények után az 1950-es évek első felében kezdett szerveződni, az akkor itt működő egyetem gyűjteményére alapozódva. Soha el nem múló érdemei vannak a múzeumalapításban és az első évtized gyűjtőmunkájában Faller Jenőnek, múzeumunk első igazgatójának.