Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás - Gánt

A XX. század Magyarországán nagy reményeket fűztek a gépgyártást, mindenekelőtt a repülőgépgyártást forradalmasító, új minden addiginál könnyebb fém, az alumínium alapanyagául szolgáló ásvány, a bauxit bányászatához. A Dunántúli-középhegységben az első világháború idejétől bányászták előbb külszínen, majd a föld alatt is a bauxitot. Néhány éve a régió ipari útjain autózó még mindenütt bauxitportól vöröslő aszfalttal és növényzettel találkozhatott. Máig működik földalatti bauxitbánya hazánkban, viszont a hazai készletek már messze nem olyan jelentősek mint néhány évtizede. A külfejtéses bányászat nagymértékben átformálta a hegyvidék arculatát, a teraszos fejtések hatalmas krátereket vágtak a hegyek oldalába, s a Marséhoz hasonló tájat hoztak így létre. Napjainkban folyik e természeten ejtett sebek begyógyítása, s a vöröslő fejtésoldalakat ismét a növényzet foglalja el. Ebből adódóan ma már kuriózumnak számít egy-egy ilyen felhagyott bánya. Ilyen külfejtés található Gánt Bányatelepen a Bagoly-hegy oldalában, melynek peremén, néhány méterre a Gánt felé vezető közúttól található a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás. (A múzeum előtt parkoló, pihenőhely és illemhely is szolgálja a látogatók kényelmét.) A kis múzeum a lehető legátélhetőbb és legátfogóbb módon a föld alatt, illetve felett mutatja be a magyar bauxitbányászat történetét 1914-től az 1990-es évekig terjedően. A kiállítás felépítése
 
I. A múzeumhoz érkezők először a múzeum-táró előtt kialakított szabadtéri kiállítást tekinthetik meg, melyhez csodálatos hátteret biztosít a kerítéstől néhány méterre kezdődő óriási külfejtés látványa. A szabadtéren kiállított szállítóeszközök többségét pontosan ilyen helyszíneken alkalmazták. Ennél fogva a ló és gép vontatta csilléket, illetve az ugyancsak itt megtekinthető gőzmozdonyt (amit a rajta lévő jókora névtábla szerint Imrének hívtak üzemeltetői) bárki el tudja képzelni működés közben. De a föld alatti szállítás eszközei is helyet kaptak itt, mint például a 30-as években épített GANZ villanymozdony és a hozzá kapcsolt személyszállításra használt úgynevezett „népes” kocsik, melyek kis méretüknél fogva is érdekes látványt nyújtanak.
 
II. Belépve a múzeum céljaira kialakított földalatti kiállítótérbe fényképekkel és ábrákkal illusztrált poszterekről ismerhetjük meg az európai és a hazai, illetve magának az 1926-ban megindult gánti bauxitbányászatnak a történetét. Már e történeti áttekintető séta során is úgy érezhetjük, hogy egy valós bányában járunk, hiszen a kapuíves szelvényű „alagút” falai pontosan úgy vannak omlás ellen biztosítva, mint egy mélyművelésű bányáé. A szintén bányabiztonsági szempontokat szolgáló légajtón átlépve a következő, a bányaművelés történetét bemutató részbe jutunk.
 
III. Itt már igazi bányabeli körülményekkel találkozhatunk. A járat elején a kézi erővel végzettől-, a teljesen gépesített fejtésig tekinthetjük végig a különböző munkaeszközöket. Ezt követően pedig élethű munkahelyeken figyelhetjük meg hogyan is zajlott a gyakorlati munka és annak kiszolgálása biztosítása, illetve a lefejtett bauxit bányabeli szállítása. A laikus látogató biztosan meglepődik majd, hogy a városi forgalomból jól ismert IFA „MULTICAR” típusú kisteherautóval is találkozik, hiszen a bauxitbányák kisebb biztonsági kockázattal működtek, mint mondjuk a szénbányák, így ott benzin üzemű járművek is dolgozhattak. A 100 méter hosszú múzeum-táró végén ismét egy kis történeti rész található, végül egy újabb légajtón hagyható el a kiállítás, melyből a parkolóhoz jut a kedves látogató. A műszaki látnivalók után javasoljuk a külfejtés egyedülálló geológiai tanösvényének végigjárását is, mely remek kiegészítő program.

múzeumbejárat.jpg