A Budapesti Bányakapitányság sárgarézből készült tipariuma. Hiányos. Megvan az alapjában ép nyomólap (kisebb rongálódásokkal), a balluszteres sárgaréz test és a cövekszerű tüske, amely egykor a fa fogantyúba illeszkedett. Ez a fa fogantyú ma már hiányzik. A nyomólap viaszpecsétek nyomására alkalmas vésetekkel van ellátva. A kör alakú lap szélén gyöngykör húzódik, ezen belül pedig folyamatos kör. Hasonlóan folyamatos, de kisebb átmérőjű koncentrikus kör határolja belülről is a körirat sávját. E belső kör a felső részén megszakad, hogy helyet adjon a Szent Korona keresztjének. A körirat felső kétharmadát a "M. K. BÁNYAKAPITÁNYSÁG" felirat foglalja el, míg az alsó harmadában a "BUDAPESTEN" felirat szerepel. A két felirat megfelelő, nagyobb méretű közzel, és egy-egy hatágú csillaggal lett elkülönítve. A köriratot belülről határoló körben a magyar középcímer látható. A csücskös talpú szívpajzson a szokásos magyar kiscímer (hétszer vágott mező vörös és ezüst színekkel, illetve a koronás hármashalomból kinövő kettős kereszt) az ugyancsak csücskös talpú nagypajzson pedig Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Erdély címerei szerepelnek. A nagypajzson a pajzsfőre helyezték a Szent Koronát. A nagypajzs címerképe alapján (un. 48-as körképcímer) 1967. és az első 1874-es címerrendezés közötti időszakában készíthették. Nem zárható ki emellett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka sem, hiszen a középcímer ezen változatát 1848-ban, a Kossuth Lajos vezette pénzügyminisztériumban alkották meg. fotó: Klemencsics